Veled van értelme a szónak,
Veled lehet szép a holnap.
Veled születnek az álmok,
Veled magamra találok.
Ne hagyj el , bármerre lépek,
Szoríts magadhoz és Szeress kérlek...
Nem tudlak feledni, bármerre is járok,
Szemembe úgy jársz, mint egy hűséges álom.
Most távol vagy, mégsem feledlek,
Bevallom őszintén:
Szeretlek!
Kínoz a tudat, hogy nem vagy most mellettem,
Megörjít egy gondolat, hogy nem fogod a két kezem.
Hosszú az est, ki tudja tán lesz-e reggel,
Mikor ismét láthatlak, s szívünk újra egybekel.
Nem is várok mást, csak nap mint nap Téged,
Hidd el kis szívem, hidd csak el,
Mert egy valami éget, amit csak Te láthatsz,
Te érezhetsz.
Amit csak veled osztok meg, emiatt igazán szerethetsz!
S ha van még valami, amit hiányolsz , az is teljes.
Mert én esküt adtam szavaimmal, így hiteles!
Jöhet már bármilyen gond, viszály és probléma,
A mi szívünk-lelkünk ezt mind megoldja!
Nincs többé csalódás és nyomasztó fájdalom.
Nincs többé magány, és elüldözött álom!
S, hogy nem hiába minden, a válasz egyetlen:
Itt vagyok én, és Te örökké tartó szerelemben!
Messze vagyok tőled,
Sokat álmodok felőled.
Írd meg nekem vétek-e
Hogy szeretlek Téged?
Szeretnék már boldog lenni veled,
Szeretném ha foghatnám a kezed.
Rólad álmodom éjszakákon át,
S reménykedem, hogy szíved rám talál.
Tudom, egyszer már enyém lehettél volna,
De elrontottam , s számodra vége lett.
Ma már csupán emlék vagyok.
Bocsáss meg nekem a múltért,
Nem tudtam mit teszek.
Kezdjük el újra, hidd el csodás lesz velem,
Nem kérek sokat , csak azt hogy:
Te is szeress engem!
Szemembe néztél,s tudtam Te vagy az igazi,
Megigéztél , és nem tudtam mit tenni.
Most belédestem, s utánad sóvárgok,
Nappal és éjszaka arcodat látom.
Nem tudom mit gondolsz, miközben engem nézel,
De én szeretlek, s úgy érzem nem élhetek nélküled.
Elfeledni nem tudlak.
Mondd hát kérlek mit tegyek?
Egy kiút van csak, Szeress Te is engemet!
Ígérem és meg is tartom, ameddig csak élek.
Forrón, mindig igazán foglak Szeretni !
Elszorul a szívem, ha együttlétünkre gondolok,
El sem hiszed, hogy nélküled mily boldogtalan vagyok.
Ha eszembe jut az a boldog óra,
Mikor első csókot sz ajkamra kértem.
Mikor gyengéden magadhoz öleltél,
S , nekem örök hűséget ígértél.
Elszorul a szívem, szememben könny ragyog,
Szívem az örömtől lángolva mosolyog,
S előttem mindenütt a Te képed ragyog.
Valaki rólad álmodik,
Valaki rólad szövi legszebb álmait,
Valaki Téged forrón szeret,
Valaki örül ha veled lehet.
Valaki szemében miattad könny ragyog,
S az a valaki Én vagyok.
Itt vagyok , messze tőled nagyon távol,
Remegő szívem mindig csak rád gondol.
Életemben most tudok csak igazán szeretni,
Nem is tudod te nekem elhinni.
Kérdem, kutatom azokat a perceket Elhiszed? Nem?
Hogy boldog csak veled lehetek.
Ebben a levélben küldöm szívem hozzád,
Mert számomra Te vagy a boldogság.
Százszor is írok, leírom a Te édes neved,
Üdvözöl téged, aki igazán szeret!
Megláttalak egy bús nyári napon,
Hangulatom kesrű volt nagyon.
Mikor közelebb értél, s jobban láttalak,
Valami vidámság öntötte el szívemet.
Lecsuktad szemed, s én csak néztelek.
A nap sugara végigfutott arcodon,
Úgy érzem szerelmes vagyok! Nagyon!
Szetenék veled lenni egy éjszakán,
Bevallom, hogy szeretlek igazán.
Csendben nézni égő szép szemed,
S egy forró csók után bevallani neked:
Nem tudok élni nélküled!
Egy szép , boldog éjjel álmodj csodaszépet,
Álmodd, hogy megcsókol egy barna lány téged.
Átölel karjával, s azt súgja néked:
Ugye nem haragszol, hogy szeretlek téged!
Szeretném szívemet kivenni,
Virág helyett az asztalra tenni.